Hogyan válasszak snowboardot, milyen és mekkora snowboard deszka legyen a kezdő vagy a haladó választásom?

4 február 2025
 február 4, 2025
snowboard-image

Snowboard választás előtt állsz, hogy megtanulj jól snowboardozni, vagy fejleszd a meglévő tudásodat a pályákon, vagy a természetben, a porhóban vagy a snowboard parkban? Megpróbálok segíteni megismerni ennek a snowboard deszkák kiválasztásának a legfontosabb ismérveit és típusait, és válaszolni arra a kérdésre, hogyan válasszon a deszkás snowboardot az elgondolásához, stílusához, a tudásszintjéhez vagy a testalkatához, magasságához, a lábméretéhez vagy a súlyához.

 

 

Snowboard – fontos a megfelelő snowboard kiválasztása?

Az átgondoltan jól megválasztott snowboard deszka biztosítja a stabil, problémamentes csúszást, a jó kezelhetőséget és a haladó snowboard technika elsajátításának lehetőségét, illetve később majd a különböző nehézségi szintű snowboardos trükkök végrehajtását. Ha olyan modellt választasz, amely nem felel meg a tudásodnak, mozgáskultúrádnak, testsúlyodnak vagy lesikló stílusodnak, az nemcsak kényelmetlenséget és bosszúságot okoz, de a csúszás több erőfeszítésbe kerül, és csökkenti a téli túra örömét, hanem veszélyes helyzeteknek is kiteheti a gyakorló snowboardost, amelyek súlyos sérüléssel végződhetnek.

Ugyanez igaz akkor is, ha rossz felszereléssel megyünk egy gondozott sípályára, lejtőre, friss porhóba, off-piste terepre vagy egy freestyle parkba (egy speciális, a freestyle snowboardosok számára fenntartott hely). A testalkatodhoz, súlyodhoz, sportossági, energia- és edzettségi szintedhez nem megfelelő méret a deszka tartósságát is befolyásolhatja – a felszerelés sérülésre vagy törésre érzékenyebb lesz. Egy adott modell megvásárlása előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy a gyártó által megadott súlytartomány megfelel-e a standard testsúlyodnak.

A snowboard kiválasztásánál a nemek is nagyon fontosak a különböző fizikai adottságok miatt. A női snowboardok általában 140-155 cm hosszúak, keskenyebbek a kisebb női lábak miatt, és lágyabb flexszel rendelkeznek, ami a férfiakétól eltérő anatómiával és alacsonyabb súlyponttal függ össze, ezért érdemes ezeket a szempontokat is szem előtt tartani a végső snowboard deszka kiválasztásakor.

 

Snowboard típusok

A snowboard deszkánk kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a snowboardozási stílusunkat és a terepet, amelyen leggyakrabban fogunk lesiklani.
Hányszor megyünk parkba egy évben? Hányszor megyünk le a pályáról egy évben? Milyen messze merjük elhagyni azt a pályát ilyenkor? Fogunk-e vajon szűk helyeken csúszni? Kerülünk-e bármikor egy méteres porhóba? 40 km/órával snowboardozunk átlagosan, vagy kipróbáljuk a deszka végsebességét? Megpróbálunk 100-zal is hasítani lefelé egy meredek pályán?
A pálya szélétől a másik széléig snowboardozunk, vagy inkább egy szűkebb sávban, sok kicsit forgolódunk? Csúszásunk hány százalékát tesszük meg fordított irányban (ügyetlenebbik irányunkban, “switchben”)? Egyáltalán szeretnénk fordítva haladni? Vagy nem annyira, mert úgy csak lassan tudunk haladni, és ez a tempó nem tetszik? Vagy determinál minket egy régebben űzött, rutinosabb alapokkal bíró, másik egyensúlyi sport a választásban?
Fogunk hegynek föl gyalogolni a snowboard bakancsunkban? Mi a fontosabb: a stabil landolás egy nagy ugrásból, vagy a stabilan behúzott mélydöntésű kanyar? Fontos, hogy ugyanolyan jól landoljon egy ugrás switchben, mint az ügyes irányunkban? Csinálunk a sima pályán menetközbeni trükköket (tailpress, nosepress, vagy pl. 180°-os elpattintás), vagy csak zúzunk tempósan? Vagy inkább csak folyamatosan irányokat váltva, lassan, nézelődve snowboardozunk? Milyen színű pályákat szeretünk, kéket, pirosat, feketét?

Mindez fontos információ a snowboard deszka választásunk szempontjából.

A snowboardosoknak szánt snowboardokat a rideolási stílus szerint több alaptípusra osztják, amelyek közül a legnépszerűbbek a puha deszkák (puha, varrott snowboard cipővel használható lapok): all mountain, freestyle, freeride és jibbing, freecarving, valamint a kemény deszkák: race: Giant slalom és slalom.

Allmountain deszka, mindenhova használható snowboard deszka, talán a legáltalánosabb választás

Ezek a tényleg univerzális snowboard deszkák a legkülönfélébb terepeken való rideolásra, snowboardozásra alkalmasak, a kijelölt sípályáktól a snowparkokon át a freeride-os terepcsúszásig. Alkalmasak snowboardozni tanulóknak is és középhaladóknak is, akik gyorsan szeretnének fejlődni.

Freestyle deszka – itt fontos tudni, hogy a technikai freestyle-ról beszélek, mert egyébként minden piskótaforma snowboard deszka, nagyvonalakban freestyle snowboardnak számít.

Eredetileg mesterséges snowboard parkokban a levegőben történő hatékony fejlődés és a rámpák, műelemek, ugrások, korlátok vagy dobozok, boxok, csövek, egyéb mesterséges elemek használatával végrehajtott trükkök jellemzik. Az igazi freestyle snowboard deszka széles és rövid konstrukcióval és lágy flexszel készül.

Freeride illetve Off Piste snowboardok

A snowboardozás ezen stílusa a gondozott pályákon kívüli, és általában kezeletlen, természetes hóval borított terepen való csúszásra épül. A freeride olyan felszerelést igényel, amely megfelelő felhajtóerőt biztosít a porszerű hóban. Nincs szebb, megragadóbb terep, mint egy szűzhóval borított, fás-bokros, tisztásos, sziklás elhagyott hegyoldal. Én ezért csinálom a snowboardozást.

Jibbing

Ennek során technikás mesterséges akadályokon, például korlátokon, dobozokon, falakon vagy padokon kell átmenni. A legjobb deszkák ehhez a snowboardozási stílushoz a rövid és puha flexű deszkák, amelyek oldalfalaira olyan technológiát alkalmaznak, amely biztosítja a nagy ellenállást, pl. a sérülésekkel szemben. Nagyon kevesen művelik profin, mert rendkívül akrobatikus és sérülésveszélyes feladatokból áll, a kevesek sportja. Néha a wakeboardos profik között feltűnik egy-egy tehetség.

Race

Haladó snowboardosoknak szánt, nagy fizikumot igénylő, nagy tempójú stílus, amelyet a gyors, hosszú és keskeny snowboard lapok használata jellemez. Ezeket a keskeny, merev és hosszú modelleket kőkemény műanyag cipőben használjuk. Probléma, hogy a térdet gyakran túlságosan igénybevevő, egyébként nagyon látványos, tempós és gyönyörű mozgás mellett egy valamire való cipő újonnan 500€ felett kezdődik. És kötést is nehéz beszerezni, ezért ez az egyébként olimpiai stílus lassan átpártol az egyre népszerűbb freecarvingra.

Freecarving – az Alpin Race varrott cipővel űzött, de hasonló ízű utódja

Egyre népszerűbb. Műhavon is élvezhető.

Látványos, jellemző rá a dinamikus, hirtelen manőverekkel vagy éles kanyarokkal teli, mély dőlésszöget használó deszkázás. Akár az alkarunk a havat súrolhatja, megfelelő rutin esetén. Ez egy haladó boardosoknak szóló stílus. Aki ebben jó, az általában freeride-ban is hamar megtalálja magát.

Az utóbbi években merev hattámlájú, freestyle kötésekkel szerelik, viszonylag szélesek lettek a sokoldalú felhasználhatósághoz, magas flexindexű cipőkkel (9, 10-es flex) használják. Kényelmesek, sokoldalúak, látványosak. Kedvenc cipőm hozzá az USA egyik legfelkapottabb freeride bakancsa, a Ride Insano.

 

Hogyan válasszunk snowboardot? A legfontosabb elemek

Az olyan elemek, mint a forma, a fordulási sugár (radius), a fordulási sugár típusa, a talp típusa, sűrűsége, ellenállósága, és a flex (hajlásgörbe), a snowboard oldalgeometriája (rocker, camber és ezek keverékei), illetve a snowboard szélessége befolyásolják a snowboard optimális illeszkedését, illetve azt is, hogy milyen hosszú snowboard deszkát válasszunk magunknak.

Shape: azaz a hódeszka teljes felülnézeti formája

Vannak irányított (direkcionális) és a középpontjukra tükrözve szimmetrikus (Twin Tip) snowboardok. Az első esetben nem igaz, hogy a forma csak egy irányba való síelést tesz lehetővé. A snowboard deszka preparált, előkészített, “ratrakolt” lejtőkön vagy friss havon használható. A direkcionális snowboardok súlypontja a középpontjukhoz hátrafelé tolódik (visszahatás). Ezek a világ leggyorsabb súlypontú, és legszebben élezhető snowboardjai, a legmélyebb megbillentést, a leggyorsabb fordulót ezek tudják. Ha szépen meg akarunk tanulni carvingolni, vagy maximális sebességgel szeretnénk száguldozni, vagy gyorsan változó terepszituációkat akarunk lereagálni hirtelen, vagy pedig a freeride-ozás, a mélyhavazás vágyaink iránya, akkor direkcionális boardot érdemes vennünk. Hozzáteszem, ennek akkor lesz értelme, ha nem freestyle (“kacsa”) -15*/+15* fokos vagy -12*/+12* stb. beállításokat használunk, hanem allmountainos, támadóállást, ahol a hátsó láb minimum 0 fokban van, vagy pedig pozitív szögben, nem negatívban. Ugyanis, ha hátsó lábunk mínuszban áll, nem tudjuk mélyen összenyomni és mélyre vinni a térdeinket, és akkor cseszhetjük az ezen deszkák által előnyként nyújtott stabilabb, gyorsabb és kontrolláltabb lehetőségű, mély súlypontú fordulókat.

Minden olyan direkcionális snowboard, aminek a fara fel van hajtva legalább 2 cm magasra, irányítható, és használható fordított irányú (ügyetlenebbik irányba haladó, “switch”) csúszásra.

Csak a nagyon ritka, fel nem hajtott végű, villásfarkú snowboard lapokkal nem lehet switchben boardozni, és némelyik régi (főleg ferde végű) alpin snowboarddal, de ezek ritkán jönnek szembe velünk, ma már.

Azt kell megértenünk, amikor direkcionális snowboardot választunk, a “direkciót”, egy általunk kitüntetett “irányt” választunk, amely irányba nekünk többnyire jobban esik snowboardozni, s az ebbe az irányba való siklásunkat minden lehetséges jóval meg akarjuk támogatni. Az ügyetlenebbik irányunkba, “switchben” is tudunk probléma nélkül boardozni, de a nagyobb támogatást az ügyesebbnek bizonyult irányunknak adjuk.

A második lehetőség, a Twintip, viszont azt teszi, hogy előre és hátrafelé is ugyanazt az egyenlő támogatást biztosítjuk magunknak. Ez azoknak lesz a legjobb választás, akik úgy érzik, hogy: „Csak kacsában, magyarul tök szimmetrikusan képesek állni a deszkán…”

Itt azért mindenkinek érdemes mélyen végiggondolnia, miért csinálja így? Tényleg csak így kényelmes? Vagy a környezetedben mindenki így csinálja, azért? Tömegpszichózis? Vagy ilyen filmeket láttál, és ezért ez a beállítás a minta? Mert igazán mély súlypontú, bokrok között csúszás eredményesen nem lesz belőle.

De persze nyerni is lehet a dolgon. Ha valaki annyira ügyes, hogy mindkét irányba azonos tehetséggel viszi a fejét és a lábát (vagy éppen fordítva: mindkét irányban egyenlően tehetségtelen), akkor Twintip deszkát érdemes választania. Ha valaki jó wakeboardos, komoly slideolós, ugrálós rutinnal rendelkezik, és a snowboardozásban is ugyanez tetszik neki, akkor a Twintip deszka lesz a kedvező számára.

Ha egyszer jobbal, egyszer ballal ugrik le a csövekről, boxokról, akkor a Twintip felállás az ő deszkája. Ha ugyanannyi 180-at landol be, mint egyenes ugrást, vagy 360-at, akkor a Twintip lap az ő deszkája. Viszont egy sima talajtrükkhöz, mint pl. egy nose slide, egyáltalán nem kötelező Twintip lapot venni.

Ha erről bárkinek kétsége van, kérem, nézze meg a Korua Shapes: „Yearning for Turning” című 6-8 perces filmekből párat, elgondolkodtató lesz az biztos. Kevés jó freestyle snowboardost látok élőben, az tény, errefelé inkább a carving fejlődik. Kanadában két percenként pattintott el mellettem egy tehetséges srác. Oda sok Twintip snowboard deszka kell, az biztos.

Szóval, ezekben a Twintip deszka modellekben a súlypont a lap geometriai közepén helyezkedik el. Mindkét irányban ugyanazt nyújtja, „szimmetrikusan.” Ezért sohasem fognak rendesen felúszni mélyhavon, ahol a deszka első felén aránytalanul nagyobb felhajtóerőnek kell ébrednie, mint a hátsó felén. Azt tudni kell, Kazu Kokubo egy zseni, de ne próbáljon senki az ő gondolatvilága alapján barátságos, könnyen működő freeride felszerelést építeni, mert a tudása nélkül nem fog jól működni.

Fordulási sugár- na ez igen fontos és érdemileg nem tudtok sokat olvasni róla

Ez a paraméter felelős a snowboard manőverező képességéért. Minél nagyobb a fordulási sugár, annál kisebb a manőverezhetőség, és fordítva, kisebb sugárral szűk kanyarokat lehet végrehajtani. Viszont a legnagyobb sugár képes a legnagyobb tempóra, minél kisebb a sugár, a nagy fordulékonyság ára, kisebb végsebesség lesz.

Tehát megint mindenkinek magába kell szállnia, mi a legfontosabb az ő háza táján! Pl a Jones Hovercraft, egy Guinness rekordot felállító snowboard, ami az egyik leggyorsabb freeride lap: a sugara 10 m.

Egy Twinpig, amit a Ride cég kreált, gyakorlatilag új, superfordulékony kategória lett a világon, és annak a sugara 5-6 méter. Egy Jones Frontier allmountain lapnak, vagy egy Korua Pencil carving lapnak megegyezik a sugara: 8,2 méter. Régen egy férfi lap standard sugara 9 méter volt, egy női lapé pedig 9 méter.

A talp alap típusa

A snowboardoknál létezik extrudált talpanyag, amely a leglassabb, nem igényel rendszeres kenést, ritkábban kell waxolni, és olcsóbb anyag. Emellett van a „szinterezett” talp és az „elektra alap” (szinterezett grafit), amelyek a sebességük és a mechanikai sérülésekkel szembeni jó ellenállásuk miatt különböznek, de szinte minden havas kirándulás előtt komoly waxolásra van szükség, ha „tüchtigek” vagyunk.

Vannak különböző mérőszámok, amelyeket egy-egy talpanyagot gyártó cég alkalmaz. A magasabb szám sűrűbb, gyorsabb, drágább és értékesebb talpat jelöl. Például Extruded 1000 vagy Extruded 1500, Sintered Base 4000, de van a Jones snowboardnál Sintered Base 9900 is.

Flex – avagy a snowboard hajlékonysága

Itt egy számot kapunk, mint a sí- és snowboard cipőknél, vagy mint a snowboard kötések hajlékonyságánál. Ez egy általános szám, és sokat elárul, de én külön három részre osztanám a snowboard deszkát: az orr előtti, a láb közötti és a hátsó láb utáni farrészre.

És mindegyikre kérnék egy adatot. Ez többet mondana. A puhább orr könnyebben kezdi a kanyart, ugyanis jobban felfelé törekszik porhóban. A keményebb vég jobban megtart, és jobban ellenáll a firn, jég vagy kisodródásnak. De hát a gyárak csak egy általános adatot adnak, ezért hajlítgatom még ma is az új modelleket.

A flex index (hajlékonyság) határozza meg a snowboard keménységét, és osztja a felszerelést lágyra és keményre. A lágy változatok könnyen kezelhetők, kevesebb erővel, könnyebben manőverezhetőek, és jobban megbocsátják a hibákat, például a helytelen mozgást vagy a rossz technikát, de legjobban a gondozott lejtőkön teljesítenek, ezért kezdők számára készültek.

A kemény flex lehetővé teszi a gyors, agilis, energiával teli mozgást, de nem biztosít spontán nagy manőverezőképességet, ezért jobb választás a haladó vagy expert snowboardosok számára. A merevséget általában egy 1-10-es skálán határozzák meg, ahol az 1 a nagyon lágy hajlítást, a 10 pedig a nagy keménységet jelenti. Allmountain/Freeride deszkához én nagyon szeretem a 6-os flexet, a legjobb női beginner deszka az USA-ban a Nidecker Elle 3-as flexű. Jeremy Jones a 6000 méter magas nepáli “Shangri-La Wall”t a 10-es flexű Jones Flagship deszkájával csúszta meg (Guinness rekord, egyedüliként).

Egy kezdő válasszon 3-4-5-ös flexet, egy haladó 5-6-7-es flexet, egy expert 7-8-9-10-es flexet.

De mégsem ilyen egyszerű, mert az én 80 kg-os expert tudásommal 6-9-es flexxel csúszom, viszont egy 130 kg-os fickó alatt mindössze 4-6-os flex lesz, mert bizony ez is relatív.

Snowboard hossza – hogyan válasszam ki a magasságomnak és súlyomnak megfelelő modellt?
snowboard-sizing

Sokáig az egyik alapvető módja annak, hogy ellenőrizzük, hogy a snowboard hossza megfelel-e az Ön magasságának, az úgynevezett állpróba volt.

Egyenesen állva, függőlegesen maga elé állítottuk a felszerelést, és megnéztük, meddig ér. Ha a váll és a torok magasságában volt, akkor a modell megfelelő volt számunkra.

Manapság a snowboardgyártók saját méréseket használnak, amelyek a magasság mellett a súlyt is sokkal jobban figyelembe veszik. Ezért mielőtt megvásárolnál egy adott snowboardot, alaposan tanulmányozd át a táblázatát, és ellenőrizd, hogy a paraméterei hogyan viszonyulnak az adott márka ajánlásaihoz.

A deszka hosszának kiválasztásakor a testalkat és a tapasztalat is nagyon fontos szempont. A vékonyabb embereknek egy valamivel rövidebb és puhább modellt kell választaniuk. Tehát lefele kerekítenek. Kivétel lehet, ha valami miatt nagyon erős és dinamikus a lábuk (pl. táncosok, hosszútávfutók, tornászok, súlyemelők stb.). A nehezebb riderek vagy/és a haladó snowboardosok számára akár egy hosszabb, merevebb, orrig, homlokig vagy szem magasságáig érő deszka jobb választás, mivel nagy sebességnél is stabilabb, és jeges körülmények között is jól tapad az él. Ez azonban megköveteli, hogy nagyobb teljesítményt, több fizikumot és jobb képességeket vigyél be a pályán a sikláshoz. Az első próbálkozók, kezdő snowboardosok számára egy rövidebb, könnyebben manőverezhető modell jó választás.

Ez a változat azonban jól működhet a félcsöveken vagy kickereken is, ahol a manőverezőképesség nagyon fontos paraméter.

A súlytartományt tartalmazó matricát általában a táblázatok legaljára helyezik. Az alsó értéket vegyétek szó szerint az intervallumból, a felső értéket viszont érdemes 10%-kal feljebb kerekíteni a valóságban.

Vannak nagyon speciális snowboardok, ahol a deszka hossza 6-10 cm-rel kisebb lehet a megszokásunknál. Ezek általában szuperfordulékony, kis sugarú, de igen széles, agilis, haladó snowboardok. Ilyenek pl. a Yes 420 vagy a Ride Warpi, Superpi, Twinpig.

Freeriderre válasszuk a legnagyobb hosszúságú deszkát, mivel ide kell a legnagyobb felhajtóerő. Freestyle pörgésekhez, illetve félcsőre válasszuk a legkisebb deszkát. Fontos, hogy tudd, hogy az igazán fordulékonyra tervezett lap akkor is remekül fordul, ha 10 cm-rel hosszabb. „Jó” snowboardot kell venni, nem pedig 2 vagy 5 cm-rel rövidebbet.

Nekem van egy 172 cm-es Dupráz snowboardom, amivel kiforgom a legsűrűbb erdőt is. Sokan tanúi voltak már, nem nagyítok.

Ha betonkemény a lap, akkor inkább kerekíthetünk lefelé a választásnál. Ha puhább, akkor bátran felfelé. A shape, oldalgeometria, szélesség és flex alapján nagyon nagy különbségek vannak a snowboardok méretigénye és választhatósága között. Egy Korua Pencil 164 sokkal fordulékonyabb, mint egy Custom X 158, hiába 6 cm-rel hosszabb.

 

Snowboard szélesség

Ez a paraméter elsősorban a lábmérettől függ, másodsorban attól, hogy mit is akarunk majd csinálni a havon.

A snowboard megfelelő szélessége akkor ideális, ha a lábujjak és a sarkak nem állnak túl a deszka szélén, és 45°-ban megdöntve a boardot nem súrlódnak a havon.

Ha a lábad nem fér el, vagy 45-ös vagy annál nagyobb cipőméretet viselsz, akkor válaszd a Wide változatot (W jelöléssel), amely a standard modellekhez képest szélesebb kialakítású. Ezek közepe kb. 26 cm-nél szélesebb, orruk általában 30 cm-nél szélesebb.

A legtöbb standard snowboard 24-26 cm széles, ami megfelel a 38-45-ös cipőméreteknek. Ezt azonban nem szabad 1:1-ben így javasolni, mivel a snowboard bakancsok különböző kialakításúak (pl. ferde sarok, integrált talpbetét), így két 42-es méretű modellnek eltérő lehet a talpbetét hossza. Egy 300-as Burton cipő kívül 1 cm-rel nagyobb egy 300-as Ride cipőnél.

Amit jó lenne, ha mindenki elhinne és megjegyezne: egy szélesített hódeszka nem fordul rosszabbul, mint az ugyanolyan típusú, nem szélesített társa. Tapasztalatom szerint a szélesített snowboardjaim fordultak mindig a legjobban. 44-es lábam dacára, ami 188 cm-hez nem kiugróan nagy, kizárólag szélesített snowboardokat használok, és én imádok sokat és szűken fordulni. Keresem a szűk helyeket. Ha valakinek nem fordul jól a széles snowboardja, akkor annak a modellnek a normál változata sem fordul jól. Jó snowboardot kell venni, nem feleslegesen rövidet. A legjobb példa talán rá a svájci Korua cég, amely a világ legfordulékonyabb snowboardjait gyártja, és kivétel nélkül csak szélesített boardokat készít. (Ezért persze nem is látsz felesleges „wide” megjelöléseket a katalógusukban, mert mind széles.)

Egyébként a szélesebb board sokkal stabilabban landol ugrásokból érkezve, és sokkal nagyobb felhajtóereje van friss havon.

 

A snowboard konstrukció típusai

Néhány hódeszka úgy néz ki, mint egy banán (full rocker, avagy hintaszék forma), és nagyszerűek a pörgős, slide-olós mutatványokhoz vagy az alap kezdő technika tanulásához, míg mások középen homorúan íveltek (camber vagy híd) a gyors lesikláshoz. A snowboardoknál négy kialakítás létezik: rocker, flat, camber és hibrid, illetve ezek mindenféle részzónáinak a keveréke persze.

Mindegyiknek van előnye- és hátránya!

 snowboard-tipusok

Rocker avagy hintaszék alak- oldalról megnézve egy snowboardot

Más néven banán vagy fordított bukó (reverse camber), a rockerre jellemző a megemelt orr és farok, amely egy sárga banán gyümölcsre hasonlít. Ez a kialakítás megbocsátja a technikai hiányosságokat és a csúszási, kezelési hibákat, amit kezdő snowboardosként értékelni fogsz. Tökéletes az első akadályok leküzdéséhez, a fordulók és egyéb trükkök megkönnyítéséhez, illetve letéréskor a pályáról a porhó meglovaglásához is. Előnye az is, hogy az elkapkodott, meredek fordulóknál ritkábban fordul elő a fájdalmas „edge catching”, azaz a nem kellő lejtőszögben, folyásirányban elkapkodott élváltás. Ami ugye a legkellemetlenebb, völgy felé eséseket adja.

Hogy miért nem árulok full rocker deszkákat mégis? Mert egy normális képességű ember megtanul hét nap alatt olyan tempóban boardozni, hogy halálra idegesíti az, hogy a rocker közepű deszka állandóan kisodródik alóla. Én a rockert nagyon szeretem az első lábam előtt, mert megkönnyíti a fordulás kezdetét és a felúszást is, de nagyon nem szeretem a két lábam között…

Lapos- avagy flat közepű snowboard deszka

A lapos szerkezetet, más néven flat camber, lapos profil jellemzi, és ez mindig a snowboard közepére értendő, amely könnyű kezelhetőséget és manőverezhetőséget biztosít. Alkalmas a legfiatalabb snowboardosok számára is (gyerekek is), all-mountain és freestyle csúszásra egyaránt. Hasonlóan jóindulatú és kezes, mint a full-rocker közepű deszkák, de hosszabb távra megvehető, mert jobban fog az éle, és nagyobb tempóig is biztonságos, nagyobb tempónál kezd driftelni. Szeretem kezdőknek ajánlani.

Camber – hát ez az ősi kivitel, enélkül éltartás és komoly tempó sosem volt…

Camber, azaz híd alak – ez tudja leginkább létrehozni az egyenletes élnyomást, és így persze a legjobb éltartást is.

A legrégebbi konstrukció – ha a snowboarddeszkát egy sík felületre fektetjük, láthatjuk, hogy a deszka középső része domború az ég felé. Ez sokoldalúságot és stabil vezetést jelent nagy sebességnél is. Ez a klasszikus konstrukció, és képes kezelni a jeges körülményeket is, valamint jól tartja az éleket a kanyarokban, de megfelelően képzettebb technikát és fejlettebb snowboardozási készségeket igényel. Minél nagyobb a híd, annál hirtelenebbül lehet rövid úton súlypontot emelni – így a parkbéli freestyle-osok is igen kedvelik, nemcsak a meredek lejtőt célzó haladó vagy expert snowboardosok.

Hibrid – hahaha minden hybrid amiben legalább kétféle variáció van!

Ha csak három részre osztunk egy lapot, amelynél kiterjedtebb a helyzet, akkor lehetne az eleje, a lábak között és a lábak után, a végén háromféle kapásból – ez máris 27 variáció lenne.

A hibrid modell különböző mértékben (gyártótól függően) egyesíti a fenti snowboard-konstrukciók jellemzőit. Haladó snowboardosoknak és versenyzőknek ajánlott. Az én kedvencem és hitem a hibridekből a camrock konstrukció. Magyarra fordítva: az első láb és az orr között rocker zóna, a lábak között camber (híd) zóna, a hátsó láb után és a far között megint rocker zóna.

Ezek a boardok nagyon toleránsak, fordulékonyak, manőverezhetőek, viszont szinte ugyanolyan nagy az élfogásuk és a végsebességük, mint a régebbi, tiszta camber (hagyományos) snowboarddeszkáknak. A legtöbb cég ezt követi (Jones, Nidecker, Yes, Rome, Bataleon, Burton, Nitro, THE Snowboards, Salomon stb.).

Több cég csinált olyat is, hogy mindkét talpunk alatt van egy kis camber a lábujjamnál és a sarkamnál két kis rocker, így persze a board kellős közepén egy erősen púposodó rocker zóna van. Ezt főleg parkbeli olyan slide-olásra javaslom, ahol pont a talpunk alatt fut végig a trükknél a cső (rail) vagy a box gömbölyített széle. Szóval inkább twintip freestyle-os parkos célcsoportnak adnám. Never Summer, Lib Tech, Gnu elsősorban ilyeneket gyártanak. Én igazából nem szeretem ezt a geometriát, igaz, már nem nagyon parkozok. Carvingban, élfogásban, jeges szakaszokon nem úgy tart, ahogyan én szeretném, én ezt nem árulom. De maradjunk annyiban, hogy az orrész után elhelyezkedő rocker zónák elhozták a megváltást az elmúlt 20 évben a könnyebb kanyarvételhez, így akinek ennél régebbi, rocker zónát nem tartalmazó hagyományos lapja van, annak szerintem ideje lassan váltania.

Ebben az írásban nem akartam belemenni a 3D-s térbeli (kanál alakú) orrok plusz fordulási előnyeibe, meg a mellow traction geometriájú élekbe, ami még plusz előnyöket ad sok szituációban, de akit érdekel, elolvashatja jó tanácsok rovatunkban még néhány ilyen segédgeometria additív előnyeit. Például a direkcionalis snowboardoknál a “Taper”-t.

 

Jó boardozást, friss havat mindegyikőtöknek! Modern, jó boardot vegyetek, ne kicsit, és sose akarjatok megspórolni egy tíz évre szánt snowboarddeszka árán egy 6 órás osztrák síbérlet összegét!

Endru – freeride snowboardos

Tapasztalat 1991 óta (múlttól a jelenig a következő márkákkal foglalkoztam: Nobile, Hemp, Burton, Drake, Cool, GAS, Sims, Original Sin, Rossignol, Lib Tech, Othre, Askew, Funstorm, Emery, K2, Hot, Hammer, Apo, Dupraz, Trans, Palmer, Lamar, Sims, Nitro, Salomon, Ride, Jones, THE Snowboards, Rome, Bataleon, Now, Yes, Flow, Forest, Nidecker, Volcom).

Most egy Jones Ultra Mind Expander 162, Jones Flagship 164, Jones Storm Chaser 160, Hammer Stream 165, Korua Pintonic 164, Korua Pencil 164+, Dupraz 172, és három boardos lány boldog tulajdonosa vagyok.

 

Gyere és találd meg a hozzád illőt, kölcsönözz snowboard deszkát kedvező áron! Kérdéseiddel keress minket elérhetőségeink egyikén!

This template supports the sidebar's widgets. Add one or use Full Width layout.
hu_HUHungarian